Robinson - a Hajótörés mégsem olyan muris?
Sziasztok!
Úgy egy évvel ezelőtt jelent meg a Robinson Crusoe: Adventure on the Cursed Island és sokakkal együtt engem is érdekelni kezdett a játék. Ki ne olvasott volna gyerekként lakatlan szigettel kapcsolatos kalandregényt: Verne Kétévi vakációját, a legklasszikusabb Robinson Crusoe-t Defoe-tól, vagy akár Merle A sziget c. művét. Ki ne vágyott volna arra, hogy átéljen hasonló kalandokat és bizonyíthassa talán saját magának is, hogy ő bizony túlélné, nem bolondulna meg (mint tette azt Tom Hanks a Számkivetett című filmben) és létrehozna egy jó kis "tanyát", hasonlóan Verne Rejtelmes szigetéhez. MPM-nek köszönhetően most nekem is lehetőségem nyílt kipróbálni és gondoltam tiszta vizet öntök a pohárba és próbálom a játék ...
A játéknak annyi alternatívája, szabálymódosítási van, amivel Dunát lehetne rekeszteni; az elmúlt 10 évben ezekből meglehetősen sokat kipróbáltam, játszottam és több száz játékot vezettem már le játékvezetőként. Nem gondoltam volna, hogy ennyi idő után ...
Általános vélekedés, hogy a játékokat két fő típusba sorolhatjuk: eurogame és ameritrash. Tulajdonképpen előbbibe a magas taktikai és stratégiai játékok, és a maximum 1-2 órás játékmenet; utóbbiba a több interakció, külsőségekre sokat adó és a szerencsét is komoly tényezőként kezelő játékok tartoznak. 
Hányszor hallottátok már egy játék során, hogy "Te következel!", "Gyerünk már, mi lesz?", "Rajtad a sor!", "Ez a te köröd, de ne gondolkozz már annyit!", "Ne haragudjatok, de nem tudok dönteni!", "Nem tudom mit tegyek.", "Kérlek várjatok még egy kicsit!", "- Ki jön? -Te!", vagy ehhez hasonlókat? Sokszor? Bizony, ezek elég gyakran elhangzanak a játékok során. A 3. Yucata-n zajló LFG.HU-s bajnokság után (melynek végeredménye a bejegyzés végén olvasható) elgondolkoztam, vajon miért tartott 3-4 hónapig 19 mérkőzés, ráadásul ebből 17 egyszerre futott! Így hát kisebb kutatásba kezdtem: megvizsgáltam néhány játékot, hogy mennyi ideig tart egy-egy parti, egy-egy játékos kb. hány percet tölt gondolkodással, hányszor kerül rá sor. 
Mai bejegyzésem elég szokatlan, hiszen egy kockajátékról, egy egyfős játékról, egy szabadon terjeszthető, kiadást nem megélt, 2010-es játékról van szó. Nevezetesen: az Utopia Engine címet viselő, fantáziavilágban játszódó játékról. 
A kockajátékok at nem különösebben szeretem. Bár ez nem jó kifejezés. Inkább úgy fogalmazok, hogy többségükkel szívesen játszom, de nem tartom őket igazán jó játéknak, hiszen a nevében is benne van: a kockadobásaink döntenek a játék fontos részeiről. Ezek lényege az, hogy adott helyzetből ki tudjuk-e hozni a legjobbat. Rengeteg olyan játék van (értsd: taktikai játékok), ahol a cél ez: adott helyzetből a legjobbat kihozni. De a kockadobásoknál - ha nem egyedül játsszuk - általában ...
De kezdjük az elején, mi is ez az Arkham Horror kooperációs játék? A kooperációs játékok lényege, hogy a csapat (többnyire) egy cél érdekében tevékenykedik: le akarják győzni a játékot. Ez sokféle háttértörténet szerint történhet, csak néhány példa: lovagok vagyunk (Shadows over Camelot), süllyed a tengeralattjárónk (Red November), vírusok lepték el földünket (Pandemic), űrhajónkon cylon van (Battlestar Galactica), vagy éppen szörnyek ellen kell megküzdenünk (Arkham Horror), stb.. Mi most utóbbiról ...
A