2012. dec 10.

CO2

írta: -csibu-
CO2

Sziasztok!

Újabb bloggerrel gyarapodtunk, reméljük nem első játékbemutatója, fogadjátok őt is (Fisha) szeretettel! :)

CO2-01.jpgElső Húzópaklis szárnypróbálgatásnak rögtön egy komolyabb játékot választottam, az idén (2012) Essenben megjelent CO2 című művet. A játék készítője Vital Lacerda, akinek a nevéhez az igen jóra értékelt Vinhos című borászkodós játék is fűződik. Nézzük meg, hogy mivel próbálja meg a portugál úriember überelni a Vinhos sikerét.

A téma
A játék témája - meglepő módon - a globális felmelegedés és a széndioxid-kibocsátás. A játékosok befektetők bőrébe bújnak, és megpróbálják zöld erőművekkel kielégíteni a világ folyamatosan növekvő energiaigényét. Teszik mindezt azért, hogy minél kevesebb piszkos erőművet kelljen üzembe helyezni, mivel minden ilyen erőmű tovább növelné a széndioxid-kibocsátást és ezzel újabb szeget verne be Földünk koporsójába.

Igencsak rendhagyó a téma, ami üdítően hat a középkori várépítések, felfedezések és modernkori részvényvásárlások tengerében. A szórakoztatáson felül a készítő nem titkolt szándéka a figyelem felkeltése e fontos és aktuális probléma iránt. Igen dicséretes dolog, node lássuk, hogyan sikerül mindez neki.

Kinézet és a tartozékok
A témához hasonlóan a külcsín is némileg meglepő. Maga a doboz olyan hatású, mintha újrapapírból készült volna (vagy talán tényleg az is). A háttér szürkésfehér és egy csúnya, füstölgő gyár „díszeleg” rajta. Már a dobozra pillantva is legszívesebben bezárnánk minden széntüzelésű erőművet, telepakolnánk a tetőnket napelemekkel, és fúziós erőművet telepítenénk a nagyi pincéjébe.

CO2-02.jpg

A dobozban egy átlagos méretű tábla, jó sok token, fa alkatrész és kártya található, valamint egy szabály és pár játékossegédlet. A doboz tartalma illeszkedik a külső designhoz. Sehol egy élénk szín, minden egyes ábra pasztelles és szürke árnyalatokban szomorkodik a tartozékokon. No, nem kell megijedni, nem csúnya a játék, szerintem kifejezetten szép, még csak különösebben nyomasztónak sem mondanám. A témából kiindulva – szerintem nagyon is helyesen – nem a megszökött csillogó-villogó designt választották, hanem valami sokkal természetközelibbet. Az alkatrészek jó minőségűek, de sajnos nem teljesen tökéletesek. A legfőbb probléma velük a megkülönböztethetőség, illetve ennek a hiánya. A különböző funkciót betöltő tartozékokat nem egyszerű megkülönböztetni egymástól. Így a játék előkészítése és/vagy elpakolása a szükségesnél több időt vesz igénybe. Ennek az apró, de nem elhanyagolható hiba a kártyáknál csúcsosodik ki. A hátlapjuk elvileg különböző színű típusonként, gyakorlatilag photoshop pipetta-tool kéne a megkülönböztetésükhöz. Ezt az apró malőrt leszámítva tartósnak és jól használhatónak tűnnek a tartozékok.

Alap adatok
A játékot 1-5 fő játszhatja (igen-igen van szóló mód is), a doboz szerint 120 perc játékidőben. Azért arra mindenki számítson, hogy ez inkább a minimum semmint a maximum időtartam. Az első játékra legalább három órát kell allokálni. 12 éves kortól ajánlott. Mivel igen bonyolult és összetett játékról van szó, így ezt érdemes komolyan is venni, persze léteznek csodagyerekek, ők nyomhatnak 8 évesen is egy party-t Stephen Hawkinggal és Garry Kasparovval.

A játékszabály 10 oldal, és nagyon tömény. Ne számítsunk részletes példákra, ábrákra, teljes példakörre. Minden félmondatnak súlya és jelentősége van. Egy 16-18 oldalas, képekkel illusztrált szabály sokkal jobb lett volna. Ennek hiányában készüljünk rá, hogy minimum 3-szor kell elolvasni ahhoz, hogy el tudjunk vele kezdeni játszani.

CO2-03.jpg

A játék menete
A játékosok a játék során zöld erőműveket terveznek, készítenek elő és valósítanak meg Földünk kontinensein. Ehhez a következő erőforrásokkal kell gazdálkodniuk:
-    pénz
-    tudósok
-    technológiai tudás
-    CO2 kibocsátási kvóta
-    általános technológiai erőforrás
Minden körben egy kötelező és három opcionális akciót lehet végrehajtani. Az kötelező akció lehet:
-    erőműtervezés
-    előkészítés
-    megvalósítás
Az ingyenes akciókkal
-    tudóst mozgathatunk,
-    széndioxod-kvótát vehetünk,
-    illetve lobby-kártyát játszhatunk ki.
A fenti akciók használatával körről-körre szaporodnak az erőmű-tervezetek és jó esetben az erőművek is, és így elégítik ki a játék során folyamatosan növekvő energiaigényeket.

Jópofa (de először nehezen követhető) a játékban a kvótapiac működése. Gyakorlatilag minden esemény a piacról vesz el kvótát, de oda nem igazán megy vissza többet semmi, csak a bankba. Így egyre drágábban lehet CO2 kvótához jutni. Az egésznek van egy érdekes körforgása, amit nehéz leírni, de játék közben érdekes megtapasztalni.

CO2-04.jpg

A játék fontos részét képezi a különböző témákban szerzett technológiai tudás, mivel a megszerezhető pontok jó része közvetve vagy közvetlenül innen ered. Ennek a mechanizmusa is nagyon tematikus és egyedi a játékban. Ha egy adott típusú projekten dolgozik tudósod, akkor a kör végén tudást "termel" neked, hiszen okosodik a munkája a során. Ezután konferenciára is küldheted őt, ahol előadást tarthat a saját szakterületéből, illetve meghallgathat más játékosok tudósai által tartott előadásokat is, és ezzel természetesen tovább növeli a tudást a cégben. Természetesen plusz tudás jár az adott típusú erőmű felépítéséért is, azonban itt harap kicsit a saját farkába a kígyó, mivel valamennyi tudás kell ahhoz is, hogy fel tudd építeni. Az egész nagyon tematikus, és nagyon egyben van.

Nem akarom leírni a teljes szabályt, de még megemlíteném, hogy vannak a játékban lobby-kártyák, amik valami egyszeri hasznot hoznak adott feltételek teljesülése esetén. Vannak UN célkártyák, amik pontot adnak bizonyos típusú erőművek felépítése esetén, illetve mindenkinek van egy titkos célkártyája, ami a játék végén ér, több-kevesebb pontot, attól függően, hogy mennyire sikerült teljesítenünk a kitűzött célunkat. 

Ezen felül a játék fontos részét képezik a "katasztrófák", amik nem is annyira katasztrófák a játék közben, ugyanis egy ilyen után az adott kontinens – eső után köpönyeg alapon- támogatást nyújt a zöld beruházásoknak. Kulcsfontosságú, hogy ki tud először lecsapni ezekre, és így olcsóbban felépíteni egy-egy erőművet.

A játék a játékosok számától függő számú körig tart, de vannak „kiugrási feltételek”. Ha a széndioxid-kibocsátás eléri az 500-as értéket, akkor a játéknak vége, és minden játékos vesztett. Ha azonban sikerül a játék folyamán 350 alá szorítani a kibocsátást, akkor a játéknak szintén idő előtt vége, azonban ekkor ugyanúgy pontozunk, mintha végigjátszottuk volna, és kiosztjuk a helyezéseket. Szóval, ha nem működünk eléggé együtt, és nem kezdjük el időben felépíteni a zöld erőműveket, mert túl sokat vacakolunk a tervezésekkel, akkor könnyen élhetetlenné tehetjük a bolygónkat, és elveszíthetjük a játékot.

Összegzés
A CO2 egy gémer szemmel nézve is bonyolult, és izzasztóan nehéz döntéseket tartogató játék. Akkor érdemes nekiülni, ha van annyi agyi kapacitásunk, hogy 2 óra tömény gondolkodást nem fogunk utólag megbánni. Ha a lehetőség és az elhatározás adott, akkor egy kivételes témájú, egyedi, szép kivitelezésű játékkal játszhatunk, ami bővelkedik az meglepő mechanizmusokban és folyamatosan lenyűgözi az embert a mélyen tematikus megoldásokkal.

Bonyolultság: 9/10 - nehéz szabályok, nem annyira nehéz játékmenet, azonban bonyolult döntések.
Szerencse szerepe: 2/10 - minimális, a Lobby-kártyák és a célkártyák, de eléggé ki vannak egyensúlyozva.
Interakció: 5/10 - nincs közvetlen interakció, de közvetett igen sok. Szerintem még sértődősebb társaságban se lehet vele gond, viszont nem kell félni, nem lesz többszemélyes pasziánsz a játékból.
Kivitelezés: 7/10 - nincs baj a minőséggel, se a designnal, csak a használhatósággal néhol. Jó lett volna egy érthetőbb szabály, meg a színezésnél praktikus szempontokat is figyelembe venni.
Tematika: 9/10 - eurogémek között ennél tematikusabbat, nem nagyon lehet találni.
Összhatás: 8/10 – nagyon jó kis játék, de meg kell hozzá találni a megfelelő társaságot és a megfelelő időpontot.

Jó játékot: Fisha

Képek forrása: www.boardgamegeek.com

Szólj hozzá

történelmi egzotikus essen táblásjáték