2014. jan 19.

Csapások a mélyben

írta: -csibu-
Csapások a mélyben

c00.jpgNagyon szeretem az Odalentet és a hasonló, kalandozós-rpg jellegű társasjátékokat. Ezek többsége azonban hosszú, lassúcska és apró szabályokkal, kivételekkel teli. Így ezeken már vagy túladtam, vagy alapból be sem szerzem - az egyetlen kivételt eddig Vlaada Chvatil zseniális játéka, a Mage Knight jelentette. Aztán találkoztam Croc francia tervező Claustrophobia című alkotásával, aminek sikeréért Bertrand Benoit, Aleksi Briclot és Stéphane Gantiez grafikusok is megdolgoztak.

A tervező fogta az Odalentet és hasonszőrű társait és mindent kihajított belőlük, ami nyögvenyelős, hosszadalmas és komplex jellemzőkkel ruházta fel őket. Az így kapott szerepjáték-vázra egy könnyed, mégis nagyszerű mechanizmust épített fel (a karakterek sérüléséről és módosítóiról van szó). Így a hivatalosan csak két fős - és utólag három főssé bővített félig hivatalos scenario csomaggal rendelkező -, gyakorlatilag viszont akár hatan is élvezetes játék új playerekkel is lejátszható 1 óra leforgása alatt! Ez pedig nem semmi, pláne, ha hozzátesszük, hogy az előkészületi idő és az elpakolás sem tart tovább pár percnél.

A háttértörténet nem különösebben kidolgozott, a lényeg, hogy Új-Jeruzsálem alatt, Helldorado világának kazamatáiban vagyunk. Csapatunkat egy pap vezeti és az adott küldetéstől függően 1-4 halálra ítélet harcos (nekik már nincs vesztenivalójuk alapon) segítségével próbálunk kijutni/átjutni az ördögi kazamatán. A démonokat, illetve a troglodita sereget ellenfelünk irányítja, akinek a célja az, hogy megakadályozzon minket a túlélésben/kijutásban. Azaz az egyik játékos az embereket, a másik pedig a sötétség lényeit és a kazamaták labirintusát irányítja. Előbbi esetében pedig nyugodtan kioszthatunk fejenként 1 vagy 2 figurát, így kooperatívvá és sokfőssé téve a kalandokat.

c01.jpg(A kép nagyobb felbontásban is megtekinthető rákattintva.)

A játékmenet pofonegyszerű. Először a karakterek dobnak egy kockával (d6), elosztják egymás között ezeket az értékeket és a karakterhez rendelik egy erre kialakított tartóba téve azt (a kivitelezése tökéletes). A kocka értéke mondja meg, hogy az adott körben mennyit mozoghat (általában 1 vagy 2), mennyi kockát dob támadáskor (általában 1, 2, 3 vagy 4) és mekkora értéket kell a trogloditáknak/démonoknak megdobniuk, hogy megsebezzék (általában 3, 4, 5, 6). A harcrendszer ennyiből is jól átlátható, de még egy példával hadd szemléltessem, hogyan is működik ez. A karakter támadása 3, a démon védekező értéke pedig 4. Támadáskor a karakter 3 kockával dob, és minden legalább 4-es dobás eltalálja a démont. Ennyi. Visszatérve, miután elosztották a karakterek egymás között a kockákat, ezt követően tetszőleges sorrendben következnek egymás után. Egy-egy karakter szintén tetszőleges sorrendben választhatja, hogy először mozog és utána harcol, vagy fordítva. Ezzel pedig az embereket irányító játékos akciólehetőségei ki is merültek. Ezt követi a démonjátékos előkészülete. Három kockával dob, majd az értékeket elhelyezi kis tábláján, amik bónuszokhoz juttatják (erősebb démonok, idézéshez kellő tokenek gyűjtése, akciókártya húzása, stb.). Ezután megidézhet lényeket két megkötéssel (csak olyan helyre tehet szörnyet, ahol van nyitott járat és nincs emberi karakter), a megfelelő megidézési költséget befizetve; majd ő is mozoghat és harcolhat szörnyeivel tetszőleges sorrendben. Ennyi.

c04.jpg

A megszerezhető kincskártyákból nincs túl sok (ez kicsit hátrány is - hamar megismerjük a teljes játékot), a karakterek képességei minden játékban ugyanazok, így ez nem bonyolítja túl a játékot. Bár ez azzal jár, hogy nehezebb hozzá valóban egyedi küldetést kitalálni (nem mintha szüksége lenne rá), szóval ez legyen a legnagyobb probléma. A kazamata területei változatosabbak (és gyönyörűek), de ezek sem túlkomplikáltak. A figurák előre festettek, ennél tökéletesebb dobozzal még nem találkoztam, és a játék minden eleme fantasztikus minőségű.

Ami azonban a BGG 15. helyére repíti a tematikus játékok rangsorán (összességében a 77. helyen áll), az a korábban már említett sérülés-mechanizmus. Ugyanis ha egy karaktert eltalál egy démon, akkor a karakterhez tartozó 6 értékmező közül az egyik kiesik (a karaktertartó ezt a célt is kitűnően szolgálja). Azaz minél több sebzést kap be egy karakter, annál kevésbé valószínű, hogy tud majd olyan kockát hozzárendelni, amelyikkel cselekvésre képes lesz. Egy példa: a karakter eddig három sebzést kapott be, az 1-es, a 4-es és az 5-ös értékhez tartozó mezők így innentől nem játszanak. Ha a karakter tartójába a következő kör elején 1, 4, vagy 5 értékű kockát teszünk, akkor a karakter nem lesz képes sem mozogni, sem támadni , védekező értéke pedig hármas lesz. Azaz ez sem egy bonyolult játékelem, mégis rendkívül színesíti, egyúttal minimális kockamenedzsmentté is változtatja a játékot. Ha pedig már előkerült a kocka: tökéletesen van beépítve a játékba. Pont azt a szerencsefaktort adja hozzá, ami miatt izgalmassá és nem kiszámíthatatlanná válik.

c06.jpgA pap aktuális értékeit a kettes sor mutatja. Az egyes és a négyes sor már sérült.
(Forrás: BGG - Gargoyle)

Aki ennél is többre kíváncsi, az olvassa el a játékhoz tartozó magyar nyelvű szabályt, vagy keresse fel a játék és a kiadó honlapját. Ajánlom azoknak, akik kettesben is sűrűn játszanak; akik szeretik az rpg elemeket, de a több órás játékokat kevésbé; akik szeretik az ameritrasht és a kiváló látványvilágot és akik nem riadnak vissza egy kis dobókockától.

Értékelésem, számokban:

c03.jpgBonyolultság – 4. RPG játékokhoz képest ennél egyszerűbb nem is lehetne. Viszont nem családi játékról van szó: egy alkalom kell hozzá, hogy a legapróbb részei is világossá váljanak.
Szerencse – 4. A kazamata lapkák, a kincskártyák és a démon játékos kártyái, valamint a kocka szerepe változatosak és szükségesek a teljes élvezethez, de ez mind a szerencse jelenlétét is jelentik.
Stratégia – 6. Szükséges az előrelátás, sokszor 2-3 körrel előre kell gondolkozni (főleg a démonjátékosnak).
Taktika – 6. Nem taktikai játék, de természetesen jelen vannak a hirtelen hozott, rögtönzött döntések.
Kommunikáció – 2/7. Ha ketten játsszák, akkor a kártyák felolvasásán kívül csendes. Ha többen játsszák, akkor viszont megpezsdül körülötte az élet (a kooperatív jelleg miatt).
Design – 10. Tökéletes kivitelezés, tökéletes alkotóelemek, tökéletes doboz. Talán kétszer ennyi kártyát is elbírt volna, de erről is gondoskodik a kiegészítő.


Végső pontszám
9. Kiváló szabályok, kiváló játékelemek, kiváló játékidő, kiváló élmény. Kell ennél több?

Köszönöm a kitartó figyelmet, jó játékot kívánok:
Csibu

Ahol nincs jelölve, ott a képek a kiadó, illetve a játék hivatalos weboldaláról származnak.

Szólj hozzá

horror szerencse fantasy szerepjáték kockajáték táblásjáték lapkalerakós kétfős kooperációs