A Mansions of Madness 2. kiadása hirtelen érkezett, hirtelen robbantott. Még egy bőr a Cthulhu világból? Még egy bőr az amúgy kiváló Mansions játékból? Igen, még egy bőr... megéri ez nekünk? Naná. Persze csak akkor, ha minden módosítást örömmel konstatálunk.
...
Firkálgatni, rajzolgatni, jó móka. Talán az egyetlen dolog, amit úgy sajátítottunk el a suliban, hogy senki nem tanította. Na de egy társasjátékban firkálni? Sőt, egyenesen a játék elemeire rajzolgatni elég durván hangzik! Pár perccel korábban még a - szigorúan a legjobb minőségű - káryagyűjtős albumból vadásztuk ki óvatosan az LCG-nk lapjait és csúsztattuk be őket a kártyavédő fóliákba; a mancsokat megtörölgetve, az innivalót, ennivalót 5 méteres körzeten kívülre helyezve, a lehető legóvatosabb ütemben kevergettük a lapokat, aztán jön egy játék és szét kell benne firkálni a játékot? Igen!
Na jó, a példa egy kicsit talán sántít, hiszen "csupán" egy átlátszó műanyag lemezre rajzol mindenki (2-5 fő), mégis ...
A karácsony és a görög mitológia között meglehetősen kevés kapcsolódási pont van. Az idei év első játékbemutatójával most ezt a hatalmas űrt próbálom betölteni. Nem mintha én vágytam volna erre a nemes feladatra, de hát nem nagyon volt választásom: Leaxe nyerte ugyanis a már-már szokásossá váló év végi karácsonyi társasjátékos adománygyűjtésében kitett vállalásom licitjét. Így az adományozottak mellett ő is örülhetett egy kicsit, hiszen így ő adhatta ki az ukázt, miről is írjam meg következő beszámolómat. Nos, döntése a Cyclades re esett.
Arra a Cycladesre, mely nem másra vállalkozott, mint az ókori görög mitológia isteneit, lényeit és görög szigetvilágát egy harcászati-stratégiai területfoglalós játékká ...
Nagyon szeretem az Odalentet és a hasonló, kalandozós-rpg jellegű társasjátékokat. Ezek többsége azonban hosszú, lassúcska és apró szabályokkal, kivételekkel teli. Így ezeken már vagy túladtam, vagy alapból be sem szerzem - az egyetlen kivételt eddig Vlaada Chvatil zseniális játéka, a Mage Knight jelentette. Aztán találkoztam Croc francia tervező Claustrophobia című alkotásával, aminek sikeréért Bertrand Benoit, Aleksi Briclot és Stéphane Gantiez grafikusok is megdolgoztak.
A tervező fogta az Odalentet és hasonszőrű társait és mindent kihajított belőlük, ami nyögvenyelős, hosszadalmas és komplex jellemzőkkel ruházta fel őket. Az így kapott szerepjáték-vázra egy könnyed, mégis nagyszerű mechanizmust épített fel (a karakterek ...
Sziasztok!
Vice jóvoltából lehetőségem volt kipróbálni a Dungeon Roll -t, ezt a 10-30 perces, tulajdonképpen akárhányan játszható kockajátékot. A fejenként kb. 5 perces játék során 3-3 kört játszunk le felváltva, majd összeadjuk az ezekben szerzett kincseink és fejlődésünk pontjait, majd győztest hirdetünk.
A játék alaptartozéka egy hangulatos, de megkérdőjelezhető strapabírású kincses láda, mely kettős funkciójú. Egyrészt belefér az összes tartozék, így elpakolása gyors, kis helyet foglal és jól néz ki a polcon. Másrészt a játék során innen húzzuk ki a begyűjtött kincseinket, egyszóval jópofa. Ha már kincsek: 36 darab, 10 különböző típusú kincsre lelhetünk, melyeket vagy elhasználunk kalandozásaink közben ...
Szép napot minden kedves olvasónak!
Mint köztudott, blogunk a "húzópakli" nevet viseli és ehhez méltón eddig sok különböző játékról, stílusról szóltunk már - most azonban még különlegesebb játékot veszek elő nektek. Első (és lehet, hogy utolsó) PC-játék ismertetőmben a Fable III nevet kapó, 2010-ben megjelent játékról lesz szó. Bár magyar nyelv is jár a nagyjából 10 gigát foglaló játékhoz, a címet nem magyarították, talán azért, mert a korábbi részek (melynek ismerete szinte teljesen felesleges) is ezen a néven futottak. Egyébként a szótár szerint egyaránt jelent mesét, történetet és valótlanságot a fable angol szó. Ennek megfelelően valóban egy fantáziavilágban játszódó, hol aranyos és bájos, hol kegyetlen és ...
Sziasztok!
Mai bejegyzésem elég szokatlan, hiszen egy kockajátékról, egy egyfős játékról, egy szabadon terjeszthető, kiadást nem megélt, 2010-es játékról van szó. Nevezetesen: az Utopia Engine címet viselő, fantáziavilágban játszódó játékról.
A kockajátékok at nem különösebben szeretem. Bár ez nem jó kifejezés. Inkább úgy fogalmazok, hogy többségükkel szívesen játszom, de nem tartom őket igazán jó játéknak, hiszen a nevében is benne van: a kockadobásaink döntenek a játék fontos részeiről. Ezek lényege az, hogy adott helyzetből ki tudjuk-e hozni a legjobbat. Rengeteg olyan játék van (értsd: taktikai játékok), ahol a cél ez: adott helyzetből a legjobbat kihozni. De a kockadobásoknál - ha nem egyedül játsszuk - általában ...
Sziasztok!
Mindig elhatározom előre, hogy milyen játékról/játékokról akarok írni (van pl. egy beígért Agricola bejegyzés is), aztán mindig valami olyasmiről írok, aminek majdhogynem a létezéséről sem tudtam korábban (ez egy az egyben igaz pl. a Jamaica játékra). A Valdorával már találkoztam Lacxox blogjában , akkor az nem győzött meg. Az egyik szerdai nap azonban a Szolnoki Társasjáték Klubban úgy alakult, hogy ezt a játékot vettük elő. Mivel senki nem ismerte, elég sok idő volt a szabályok alapos, közös áttanulmányozása (40 perc). Aztán kettőt is játszottunk vele, az elsőt még öten, a másodikat már "csak" négyen.
A játék története - mely megszokhattátok már, hogy nálam nagy fontosságot élvez - hagy némi kívánnivalót maga ...
Üdvözöllek!
