Thurn und Taxis vs. Ticket to Ride
Két Spiel des Jahres díjas játékról lesz szó, így egy héttel a 2010-es díjátadó előtt. Mindkét játék kedvelt a játékos körünkben, mindkettőnek komoly sikere volt nálunk. E két játék komoly hasonlóságokat mutat, mégis, mindkettő Év játéka lett, így érdemes mindkettővel megismerkednünk!
Kezdjük a későbbi, 2006-os Thurn und Taxis játékkal. A történet szerint a mai Németország területén járunk a 15-16. században, célunk ezen a területen kiépíteni a postaszolgálatot. A Magyar Nagylexikon a következőt írja: „A legjelentősebb magánpostát a Habsburg Birodalomban működtette a Thurn-Taxis, majd a Paar grófi család 1451-től.” Történelmi szempontból a játék kivitelezése tökéletes, a hangulatot tökéletesen adja át a tábla és a kártyák grafikája, ráadásul erről a korabeli postaszolgálatról is sokat megtudhatunk a játékszabály mellett a dobozban (sajnos nem magyarul) talált 4 oldalas füzetből.A játékot 2-4 fő játszhatja, mindenkinek ugyanannyi fa házacskája van, ezeket kell a táblán jelzett városokra helyezni, így kialakítva a saját állomás-rendszerünket. Ezt úgy tehetjük meg, hogy kártyákat húzunk, melyeken a városok neveit találjuk. Ezekből kell magunk előtt egy olyan sort alkotnunk, ahol az éppen letett város a korábban letett városainkhoz kapcsolódik. A szerencsét befolyásolandó, különböző segítők állnak szolgálatunkra, melyek közül minden körben egynek kérhetjük a segítségét. Így a következők egyikét tehetjük saját körünkben:
- Húzok 2 lapot, lerakok az útvonalamhoz 1-et.
- Húzok 1 lapot, lerakok az útvonalamhoz 2-őt.
- Kicserélem a látható 6 kártyát másik 6 kártyára, majd 1-et húzok, 1-et teszek le.
- Húzok 1 lapot, lerakok 1 lapot és azt befejezve 1 pluszpontot kérek az útvonalam befejezéséhez.
A húzásnál húzhatok az állandóan látható 6 lapból (ez nagy hasonlóságot mutat a Ticket to Ride-al, ahol 5 kicsapott lap látható állandóan), vagy a pakliból is. Az útvonalainkat bármelyik körünk végén befejezhetjük, de ezzel óvatosnak kell lenni, mert ha adott körben nem tudunk új kártyát lerakni az útvonalunkhoz, akkor bukjuk az összeset. Ha be kívánunk fejezni egy útvonalat, több lehetőségünk van választani, hová rakjuk le az állomásfiguráinkat (ez azért fontos mert különböző területek elfoglalásáért különböző plusz pontokat kaphatunk), ami ha valakinek elfogy, akkor még egy kört léphet mindenki, majd vége a játéknak. Itt jegyzem meg, hogy ebben a játékban (ellenben a Ticket to Ride-dal) egy városban több játékos is lehelyezheti 1-1 állomását.A pontszámításkor figyelembe kell venni a megszerzett pontjainkat (amiket területekért lehet szerezni, hosszú utakért, „fejlődésért” lehet szerezni) és a megmaradt állomásainkat: mindegyik -1 pontot ér, ellenben a Ticket to Ride-dal, ahol ez nem lesz befolyásoló tényező. A játéknak több kiegészítője is van, melyek úgy gondolom nem feltétlenül szükségesek, de a rajongóknak érdemes beszerezni (nekem csak az alapjáték van meg) őket.
Összefoglalva: családi, egyszerű játékról van szó, ahol postaállomásokat helyezünk le az útvonalainknak megfelelően. A szerencse befolyásoló tényező a kártyák miatt, ezért erre oda kell figyelni. 2 fővel nagyjából 30 perc, 4 főnek nagyjából 1 óra hosszú a játék, ami viszont nem feltétlenül szerencsés, hogy amíg mások lépnek, addig a többieknek abszolút holt idejük van. Személyes véleményem, hogy nem kimagasló a játék, az év játéka díjat túlzónak érzem, de van olyan jó, hogy bárki kedvencévé válhat! Ez azt is mutatja, hogy miután megvettük pár hónappal később saját játéktáblát és kártyákat készítettünk hozzá házilag. Nem kell semmi extrára gondolni, Nagy-Magyarország térképét rárajzoltuk a feleségemmel 4db A/4-es lapra, felosztottuk területekre és minden városhoz 3-3 kártyát készítettünk, amiken nem illusztrációt, hanem 1-1 fontosabb információt helyeztünk el (minden kártyán más információ van, így színesítettük a játékot), majd ráragasztottunk átlátszó tapétát. Itt látható 2 kép róla (mivel 4 része külön-külön lett szkennelve, nem tökéletes, de a lényeg látszódik!).
Most viszont térjünk rá a 2004-es győztes Ticket to Ride-ra, ami 2-5 fő számára nyújt szórakozást. Mivel nekünk a Ticket to Ride: Europe van meg, ezért főleg erről a kiadásról lesz szó. Míg a Thurn und Taxist a Hans im Glück kiadó adta ki (például a Carcassonne-t is ők adták ki), addig ez a Days of Wonder kiadó alkotása (Smallworld, Memoir’44, Colosseum lehet még ismerős ettől a kiadótól). Így mindkettő szép, remek látványt, kiváló élményt nyújtanak. Lássuk hát!
A Ticket to Ride-nak külön története nincs, a cél az, hogy Európa adott városai között útvonalakat építsünk ki vonatokból. Itt a VÁROSOK KÖZÉ tesszük le a saját színű VONATjainkat, míg az előző játékban a VÁROSOKRA tettük le az ÁLLOMÁSAINKAT. Bár a Ticket to Ride:Europe-ban is van minden játékosnak 3-3 állomása, ez csak plusz funkció arra az esetre, ha a szerencse elpártolt tőlünk és más hamarabb megszerezte az általunk kívánt útvonalat. Itt tehát máris kijött a korábban említett különbség: itt a más által már elfoglalt útvonalra nem rakhatjuk le a saját kocsijainkat.A Ticket to Ride egyik előnye az, hogy a vonatok a táblára való lehelyezés után nagyon jól néznek ki, azt is érezhetjük, hogy egy terepasztalt rendezgetünk éppen. De hogyan is történik ezek elhelyezése? Tulajdonképpen különböző színű vonatkártyákat (illetve joker mozdonykártyákat) gyűjtünk. A városok között különböző színű utak találhatóak, ezeket ugyanolyan színű és darabszámú lappal használhatjuk, rájuk helyezve a megfelelő számú vonatunkat. A saját körünkben választhatunk:
- húzunk két sima lapot
- húzunk egy joker kártyát
- kijátsszuk a megfelelő számú és színű kártyát, így fel is helyezve adott helyre a vonatjainkat
- 3 új útvonalkártyát húzunk fel és legalább 1-et meg is tartunk.
Bizony, az útvonalkártyákról még nem volt szó, pedig ezek határozzák meg egyéni céljainkat. A játék legelején mindenki kap 1 nagy és 3 kisebb célkártyát, ezek közül legalább kettőt meg kell tartania mindenkinek, és ezek titokban maradnak a többiek előtt a játék legvégéig. Ezek a célkártyák két várost mutatnak meg, amik között összefüggő utat kell építenünk. Ha sikerül, a kártyán látható pontszámot kapjuk meg, ha azonban nem sikerül, ezt visszafelé kell lelépni a tábla szélén körbefutó pontozósávon. A játék egyik legnagyobb hibája az új célkártyák felhúzásánál jelentkezik. Húzhatunk ugyanis az addigi útvonalunktól nagyon távol eső lapokat is, vagy már más által foglalt útvonalat, de húzhatunk olyan útvonalat is, amit már elkészítettünk, így biztos pluszpontokhoz juttatva minket. (A svájci változatban ezt kiküszöbölendő olyan célkártyákat lehet felhúzni, ahol több lehetőség közül is választhatunk, hogy melyik útvonalat készítjük el.)A játék akkor ér véget, ha valaki előtt 2, vagy kevesebb vonat marad, ilyenkor a többieknek még egy köre van, majd ha már mindenki lépett, megszámoljuk a pontokat. Pontokat játék közben is kapunk a városok közötti különböző hosszúságú útvonalaink után, ehhez adódik hozzá a célkártyáink pontszámai (attól függően, hogy sikerült-e eljutni oda, vagy sem), illetve a leghosszabb útvonalat elkészítő játékos jutalma plusz 10 pont.
Összefoglalva: A végig kiélezett küzdelem nagyjából egy órán át tart. Izgalmasabb és kevesebb holt idő jut egy-egy játékosra. Itt szín- és nem városlapokat húzunk, nem állomásokat, hanem vonatokat helyezünk le a (jóval nagyobb) játéktáblára, így sokkal inkább gyerek- és családbarát a játék. A szabályok elmagyarázása is egyszerűbb. Az év játéka díjat ennél a játéknál már egyértelműen jó döntésnek tartom, megérdemli ezt a címet. Beszerzése után ennek a játéknak is készítettünk egy saját táblát, saját célkártyákkal, melyek a Föld különböző városait tartalmazzák, erről is látható itt két kép!
Legvégül a két játék összehasonlítása, számokban:
Thurn und Taxis:
Bonyolultság: 4. A városok felismerése és a segítők által adott lehetőségek miatt kell egy első játék, de másodjára már megy, mint az egyszer egy!
Szerencse: 5. A városkártyák felhúzásakor komoly problémákat okozhat.
Stratégia: 7. Fontos része a játéknak egy-egy útvonalunk készítése előtti előzetes stratégia, hiszen nem mindegy hol vágunk bele egy új útvonalba, milyen pluszpontokat akarunk megszerezni.
Taktika: 7. A többieket nagyon kell figyelni, mert lehetséges, hogy a játék közben többször is stratégiát kell módosítanunk.
Kommunikáció: 2. Semelyik játéknak nem erőssége, ez sem követeli meg a pontszámításon kívül a kommunikációt.
Design: 9. A történelmi jellege nagyon pozitív élményt ad, a dobozméret, a tartozékok jó minőségűek.
Végső pontszám: 8. Szép, jó (és olcsóbb) játék. Érdemes kipróbálni mindenkinek!
Ticket to Ride:
Bonyolultság: 3. Nagyon egyszerű játékról van szó, melyben a legnehezebb rész a városok felismerése, mely néhány játék után már egyáltalán nem okoz gondot.
Szerencse: 6. A kártyák (úti cél- és vonatkártyák egyaránt) felhúzásakor komoly szerepe van a szerencsének.
Stratégia: 8. Az útvonalkártyák megtartásakor nagyon fontos szerepe van.
Taktika: 6. A többiek figyelése itt is fontos, de egy-egy elkezdett útvonalat mindenképpen meg kell próbálnunk befejezni, így kevesebb lehetőségünk van stratégiamódosításra.
Kommunikáció: 2. Csak pontszámításnál fontos, egyébként nem ösztönöz rá a játék.
Design: 10. Remek élményt ad. Ugyanazt tudom mondani róla, mint a Thurn und Taxisról. Előnye vele szemben, hogy a vonatok jobban néznek ki, mint a sima állomások.
Végső pontszám: 10. Tökéletes játék a családnak. Egyszerű, nagyon szép, izgalmas játék mindenkinek, egyetlen hátránya a célkártyák felhúzásánál a szerencse!
A játékokhoz jó szórakozást kívánok:
Csibu
Ui.: a képek a boardgamegeek.com oldalról származnak, valamint saját készítésűek.
