2010. ápr 21.

Első céges társas-est - Hart an der Grenze

írta: Plenni
Első céges társas-est - Hart an der Grenze

Múlt kedden volt az első alkalom, hogy kollégáimmal közösen társasjátékoztunk. Pironkodtam is eleget, hiszen már 5 éve dolgozok a cégnél és eleddig még nem volt semmi. Mások már pár hónap után céges klubbot üzemeltetnek...(és ez nem csak társasjátékboltban dolgozókra vonatkozik;-)) A résztvevők száma (7) és a céges társasozáshoz alkalmas játékkészletem szűk keresztmetszete nehéz feladatot adott az est előkészítésében. Pontosabban csak a játékok előkészítésében, mert különben minden megvolt: több cukrászdányi sütemény és néhány rekesznyi sör meg rövid került leszállításra a résztvevők által házigazdánk lakásába. Főként ez utóbbi miatt már a második "rövid kör" után borult az előre eltervezett stratégiám: mi szerint a könnyedebb játékok felől haladunk a fajsúlyosabbak felé. Ezt  észlelve az alábbi három játék került terítékre: egy Diamant, majd egy Aranyásók, végül pedig egy Hart an der Grenze. Ez utóbbiban az egy párt alkotó Erika és Gyuszi párt alkotott, tekintettel arra, hogy ezt maximum 6-an lehet játszani.
A legnagyobb sikert (másnap kikérdeztem minden résztvevőt) az Aranyásók érte el. Hatból öten mondták ezt a legjobbnak, kivéve Esztert aki a Hart an der Grenzere szavazott (minő véletlen: ezt a játékot ő nyerte:)). A Diamant némi csalódás volt számomra és talán a többieknek is. A csapat láthatóan a könnyed, party-játékokra volt vevő, de a Diamant esetében még ők is bántónak érezték a szerencse szerepét. Valahogy én is hasonlóan éreztem: nem azt adta, mint vártam, illetve, amire emlékeztem. Még valami: számomra érthetetlen, miként úszták meg a játékaim a sok pia közt. A sors iróniája, hogy én voltam az egyetlen, aki poharat borított, pedig én vagyok az egyetlen aki nem iszik alkoholt a csapatban... Bár, mint említettem a szabotőr törpés játék lett a közönségkedvenc, a legjobb hangulatot mégis a Hart an der Grenze adta, így most mégis erről írnék.

Mi is ez a játék?
A Hart an der Grenze a brazil szerzőpáros André Zatz és Sérgio Halaban közös játéka. 1986 óta jelentetnek meg társasjátékokat hazájukban, Braziliában. Minden játékukat (közel 30) közösen jegyzik. Braziliában komoly hirnevük van, többek közt céges csapatépítő-tréningekre és TV-s vetélkedőknek készítenek játékaik folyományaként. Európába eleddig két játékukkal tudtak "betörni": a jelenleg 6,40/10-re értékel Hart an der Grenzevel és a Queen Games által felkarolt, így Magyarországon is elérhető Sultan játékukkal, amely 6,07/10 ponton áll. Úgy tűnik az áttörésük várat még magára, bár a jellegzetesen latin-amerikai hangulatú "határátkelős" játékuk fogadtatása a pontok ellenére kedvező volt. Talán éppen azért, mert ezt a játékot vagy szereti valaki a hangulata miatt vagy utálja, mert hogy a mechanika önmagában nem egetverő.

Miről szól a játék?
Mexikóbol tart hazafelé a díszes társaság. A résztvevők egyike a sheriff csillagát tűzi az ingére (igen, a szó szoros értelmében is!:)), a többiek pedig a kofferjükbe készített árukártyáikkal izgatottan várják a határátlépést. Főként azok izgulhatnak, akik illegális árut pakoltak a bőröndbe: a tequila, a szivar és a bálványszobor hazaérve bőséges nyereséggel kecsegtet, viszont, ha megbukunk vele a határon, a bírság tétele igencsak jelentős. Hacsak...
Igen, itt jön az a rész, amihez jellegzetesen Latin-Amerikában kell szocializálódni. ...hacsak, nem próbáljuk némi csúszópénzel megkönnyíteni a sheriff dolgát, akivel sikeres alkut kötve bőröndünk kinyitása nélkül juthatunk át a határon. A játékot az nyeri, aki a legálisan vagy illegálisan átszállított áruiból a legtöbb pénzre tesz szert.

A játék menete
A játék folyamán mindig 5-re egészítjük ki kézben tartott lapjaink számát. A pakli kizárólag a 3 féle legális és 3 féle illegális árukártyákból áll. Legálisból több van, mint illegálisból. A játék 3 fordulóból áll. Minden fordulóban minden játékos egyszer lesz sheriff, ekkor ő ellenőrizheti a többiek kofferét. A többi körben pedig az ő és társai kofferét ellenőrizheti a soron lévő sheriff. A határon az ellenőrzés az alábbiak szerint történik: minden utazó bevallja, milyen áruból és hány darabot készített be a kofferba (1-5 darab). Csak egyfajta és csak legális árucikk vihető át a határon (a legális árucikkek: szombréró, rumbatök és korsó). A sheriff egy játékostársát, akit a leggyanúsabbnak tart, felszólíthatja a koffer kinyitására. Ha az utazójátékos nem akar nyitni, akkor a sheriff máris örülhet: hogy mennyire, azt az dönti el, milyen csúszópénzben tudnak megállapodni. Megállapodás esetén a koffer átmehet a határon, az utazó pedig cashben átadja a megalkudott összeget. Ha nincs megállapodás, a bőröndöt ki kell nyitni. Ha bevallott áruk voltak benne, akkor kártérítést kap az utazó. Ám ha lebukott, akkor súlyos bírságot kell fizetnie karvallyal díszített bankjegyekben a banknak. A játékot szinesíti, hogy mindenkinek van egy "elkobzás-jelzője" is, aminek segítségével lecsaphat valakire és elveheti illegális árucikkeit. A fordulók végén az átjuttatott áruk közül maximum hármat félretehetünk (tehát a játék végéig összesen 9-et). Ezek adott esetben duplán lesznek eladhatók, de az is lehet, hogy nem sikerül eladnunk, mivel a játék végén már csak korlátos mennyiségben lehet értékesíteni. Tehát egy dupla vagy semmi jellegű kockáztatás a "záróbuli", ami könnyen meg is fordíthatja a végeredményt! Amiket nem tettünk félre azokat az egyes fordulók végén eladhatjuk a kártyán feltüntetett árért. A legális árukért: 2-3-4 dollárt, az illegálisokért 7-9-12-őt kaphatunk.

Figyelem! Apró - de lényeges - fordítási hiba a magyar szabályban, hogy a határon átvitt vagy átcsempészett árukat nem a bőrönd alá, hanem mögé kell tenni. Majd, egy forduló végeztével, ezekből hármat lehet betenni a bőrönd alá!

A Hart an der Grenzét ahogy a szabályokból is kitűnik az oldott játékhangulat viszi előre.  A sok humor, az irónia, egymás "húzása". Nem pedig a rideg, számolgatós logika. Aki nem képes beleélni magát a sheriff  vagy a csempész helyzetébe, az hatalmasat fog csalódni. Az est tanúsága: a szabályt érdemes kiegészíteni/átírni az alábbiak szerint:
Előkészületek: Végy egy szilvát, bontsd fel és oszd szét a résztvevők közt. Miután mindenki megitta az adagját, adj minden játékosnak 30 pénzt. A kártyákat keverd meg és a lapokból húzópaklit képezve tedd az asztal közepére...

Záró gondolatok egy apró észrevételemről
A Hart an der Grenze kapcsán fedeztem fel, hogy Miki játékértékelései mennyire eltérőek az enyémektől. Sőt! Sok játék esetében a nála magasra értékelt játékok nálam kifejezetten leszerepelnek, az általa lepontozottak pedig kedvenceim. Kis túlzással: az utóbbi időben az értékelései némileg irányt mutatnak, melyik játék fog bejönni nekem. Ami nála 9-10 azt már ki sem próbálom, ami 2-3-4, az mehet a wishlistre:D. Azért van több közös szenvedélyünk is, ahogy elnézem: Tichu, Taj Mahal. De nézzünk pár konkrét példát a nagyobb amplitudóra:

Játék neveMikiÉnJáték neveMikiÉn
A sárkány éve105M17
Amun Ré95Shadows over Camelot28
El Grande család96Attila28
Leonardo da Vinci85Boomtown28
   Felix, the Cat in the Sack27
   Citadella38
   Dominion49
   Zooloretto37
   Saint Petersburg37
   For Sale59
   Hart an der Grenze47


Vélhetően mindenkinek megvan az ilyettén ismerőse. De talán az alábbi link praktikusabb: a program megkeresi a BGG-n azokat a usereket, akiknek az értékelései a legközelebb állnak a miénkhez.

(Képek forrása: www.boardgamenews.com; BGG: Kocmoc és saját)

Szólj hozzá

szerencse blöff munkahely kártyajáték