2013. nov 05.

Szerezd be, nem fázol Ra!

írta: -csibu-
Szerezd be, nem fázol Ra!

Itt van újra saabee, itt van egy újabb játékismertető!

Csak pár hete sikerült beszereznem ezt a BGG top 100-ba tartozó klasszikust. Azt hiszem, hogy teljes joggal nevezhetem így Reiner Knizia (BGG ranglista szerinti) második legjobb játékát, hiszen az első kiadás idején még az Y2K probléma megoldását keresték sokan (lévén 1999-et írtak a premier idején).

ra1.jpgA játék a Ravensburger kiadó Alea Big Box sorozatának első tagjaként jelent meg. Egy, az informatikusokat őrületbe kergető, két betűből álló (vagyis az esetek döntő többségében "kereshetetlen") címet viselve: Ra. 10 évvel később, talán ezt is orvosolandó, aztán kicsit átdolgozva újra kiadták Priests of Ra (vagyis Ra papjai) címen (de erről majd később).

A végtelenül egyszerű, letisztult, de ugyanakkor korántsem low budget hatású – Franz Vohwinkel (Catan telepesi, Tikal stb.) személye a biztosíték erre – grafikával bíró tartalom Egyiptom hőskorába repíti az asztalhoz leülő 3-5 fős társaságot. Később egy apró szabálymódosítással sikerült elérni, hogy ketten is játszható legyen a társas (aztán a reprintek esetén már a szabálykönyvbe is bekerült ez a változat, csakúgy, ahogy a táblára is felkerült a szükséges módosítás).

Lássuk a témát! Az ókori Egyiptom történetének három fő korszakát (Óbirodalom, Középbirodalom, Újbirodalom) szimbolizálja a játék 3 fordulója. A játékosok mindegyike 1-1 "dinasztiát" képvisel, akik egymással vetélkedve folyamatosan arra törekednek, hogy a legnagyobb hírnévvel és hatalommal büszkélkedjenek. Mindehhez nem kell mást tenniük, mint aukciókon olyan lapkákat gyűjteniük, amelyek Egyiptom életének legfontosabb aspektusait jelképezik. Megtalálhatóak a lapkákon az egyiptomi istenek, fáraók, civilizációs vívmányok, monumentumok, de még a Nílus is.

ra2.jpg

Maga a játékmechanizmus nagyon egyszerű és könnyen átlátható. Az aukción megszerezhető lapkákra minden játékos a napistentől (Ra-tól) kapott ún. napkövekkel licitálhat. A játékosoknál levő napkövek száma a játék folyamán állandó, viszont a birtokolt kövek értéke a játék felépítésének köszönhetően (az aukció nyertese nem csak a felcsapott lapkákat, hanem a tábla közepén levő napkövet is megszerzi) folyamatosan változik; csakúgy, ahogy a megszerezhető lapkák száma és típusa is.

A soron levő játékos 3 lehetséges akció közül választhat. Vagy húz egy újabb lapkát, amelyet a tábla megfelelő helyére tesz le, vagy szólítja Ra-t (jópofa megoldás, hogy aki licitálni szeretne, annak hangosan a napisten nevét kell bemondania :) ), azaz az addig kipakolt lapkák árverését kezdeményezi, vagy (amennyiben van megfelelő lapkája) segítségül hív egy istent (ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy licit nélkül, isten lapkáját/it eldobva magához veheti bármely táblán szereplő lapká(ka)t). Egyszerűen hangzik (az is), de a döntések meghozatala rejteget azért nehézségeteket... Hogy miért? Mert a napkövekből igen kevés áll a játékosok rendelkezésére, ráadásul azok értéke nyilvános is. Ez azért van így, mert a Ra egészen egyedi licitrendszert alkalmaz. Minden licit egy körös: a játékos vagy licitál (egy magasabb értékű napkővel, már, ha van neki ugye...), vagy passzol. A sikeres licitálást követően a nyertes napköve pedig bekerül a tábla közepére (az onnan magához vett követ pedig le kell fordítania, azt majd csak a következő fordulóban használhatja).

ra3.jpgÚgy is könnyen kritikus döntéshelyzet elé kerülhet az ember, ha csak egy lapkát akar felhúzni a többi mellé, hiszen a zsákban található 180 "kartondarab" közül 30 Ra képével díszített (ami automatikus licit indítását eredményezi...). Sőt, hogy nehogy minden csupa jóság legyen, a valódi civilizációk fejlődéstörténetéhez hasonlóan itt sem kerülhetjük el a katasztrófákat. Elsőre csekélységnek tűnhet, hogy csak 10 katasztrófa lapka lapul a zsákban (amely a megszerzőjét 2 azonos típusú lapka eldobásával sújtja), de abban biztosak lehetünk, hogy ezt mindig a lehető legrosszabb időpontban sikerül majd előkotornunk.

Mint az elején említettem 3 fordulóból áll a játék. A fordulók azért fontosak, mert mindegyik külön-külön pontozással zárul és a játékosok lapkáik alapján a hírnevüket megörökítő táblákat kapnak. Ráadásul, hogy ne legyen egyszerű az életünk, bizonyos lepontozott lapkák a fordulók befejeztével kikerülnek a játékból (hogy az újabb fordulókban ezek gyűjtögetését elölről kezdhessük). Másfelől a monumentumok például csak az utolsó fordulót követően kerülnek kiértékelésre (magától értetődő ez, hiszen ezek "hatása" csak évezredek múltán lesz igazán jelentős). Továbbá, hogy az aukciók (és ezzel együtt az értékes napkövek megszerzése) körüli feszültség konstans legyen a játék folyamán, akinek a napkövei a legnagyobb összértékűek a játék végén, extra győzelmi pontokat kasszírozhat.

Igazán kniziás persze attól lesz még a játék, hogy nem csak jutalmaz, hanem büntet is a pontozás során. Azaz, aki a civilizációs vívmányokat, fáraókat és a napköveket illetően legrosszabbul teljesítő játékos, az negatív pontokat könyvelhet el. Végeredményben természetesen az nyer, aki a harmadik forduló végén a legnagyobb hírnévvel – vagyis a legtöbb ponttal – rendelkezik.

Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek legalább egy kipróbálásra a Ra-t, hiszen amellett, hogy 2-5 fővel közel hasonló élményt nyújt, még a feleségemnek is nagyon tetszett, pedig ő aztán finoman fogalmazva sem rajongója a licitálós mechanizmuson nyugvó játékoknak. Persze, ha ez valakit "esetleg" még nem győzött volna meg, annak még egyszer leírom. A Ra kiállta az idő próbáját, jövőre lesz ugyanis 15 éves, és 12.000-nél több játékos értékelése alapján jelenleg a 67. a "világranglistán". Igaz az is, hogy az adatlapja szerint nem halmozza a díjakat, de az mindenképpen figyelemre méltó, hogy 1999-ben a Deutscher Spiele Preis második helyére futott be. 2000-ben pedig az International Gamers Awards jelöltjei közé került be (mindkét díjat a Tikal nyerte). Valamint az is sokat elárul róla, hogy ez a záró darabja Knizia aukciós trilógiájának.

ra5.jpg

Az eredeti játék már némi ráncfelvarráson is átesett, de csúnya szóval élve az újabb bőrök lehúzását is megélte. 2004-ben Razzia! néven recyclingolták a mechanizmust és vicces-maffiás környezetbe ültették át a játékot (ha jól tudom jelenleg ez a változat OOP státuszú). A gátlástalan "újrahasznosítás" azonban a tíz éves jubileummal esett egy időbe. Ekkor dobták piacra a kockaváltozatot is, és az "átdolgozást" Priests of Ra címmel. Ez utóbbi a leírások alapján élményében lényegében ugyanazt nyújtja, mint az eredeti Ra, kissé más lapkákkal és családbarátabb módon. Újat annyiban tett hozzá, hogy vannak benne kétoldalas lapkák, amelynek kihúzása során eldönthetjük, hogy hogyan rakjuk le azokat.

A játék értékelése:

Bonyolultság – 3/10. Két részre bontanám a dolgot. Tanulás/tanítás szempontjából tiszta, átlátható és egyszerű játék a Ra. Olyannyira, hogy bátran ajánlanám akár családi körben is. (Remélem, hogy a társasjáték világba frissen belecsöppenők is így ítélnék meg a játékot, néha nehéz elvonatkoztatni, hogy a rutintalanabb játékosok számára mi az, ami már esetleg bonyolult.) Játékélmény/összetettség szempontjából (ahogy a különböző lapkatípusok hatnak egymásra) meglehetősen mély, mesterien megalkotott darab. A "push your luck" mechamizmus (néha Can't Stop szerű áthallással) és a szerencsét legritkább esetben tartalmazó aukciózás-lapkagyűjtögetés egészen egyedi házasítása.
Szerencse – 6/10. Erről a leírásban nem tettem külön említést. Bizony nem nélkülözi (zsákból húzzuk a lapkákat) a szerencsét, ugyanakkor ez lehet az erőssége is egy-egy partinak. Kis szerencsével veszettnek hitt helyzetek is visszahozhatóak a sírból. Meggyőződésem, hogy egy rutinos játékos jóval nagyobb eséllyel indul, mint egy "Ra újonc". A 60 perces játékidőhöz viszonyítva nem gondolom, hogy aránytalanul nagy lenne a szerepe.
Taktika – 9/10. Kőkeményen taktikai. :) Az, hogy éppen milyen lapkák szerezhetőek meg az aukciókon, folyamatosan változik. A rendelkezésre álló napkövek száma erősen korlátos. Ebből kifolyólag a játékosoknak nagyon észnél kell lenniük, hogy mikor, hogyan és mire licitálnak.
Stratégia – 3/10. Nem jellemző, persze megpróbálhatunk rágyúrni. Mondjuk: példának okáért rámehetünk a monumentumokra (mert azok esetén az egyformák és a különbözőek is sokat tudnak hozni a konyhára), de azért nem árt inkább folyamatosan lereagálni a "piacot".
Kommunikáció – 5/10. "Ra!" ennyivel le is tudhatnánk :D Azonban azért ez egy licitálós játék, ahol érdemes fürkészni a többiek testbeszédét, metakommunikációját. ;)
Design, kialakítás – 9/10. Minimalista, mégis maximálisan eltalálja a játék hangulatát. A játék minősége természetesen kiváló. A tábla helyigénye meglehetősen kicsi. Egyedül azzal nem tudtam eddig megbarátkozni, hogy a pontozótáblákat szimbolizáló tokenek számára a dobozban levő műanyag insertben kialakított lyukak nem megfelelő méretűek (amint megdöntjük a dobozt, összeborul minden), ez szállításnál finoman szólva sem praktikus.

ra4.jpgMindent egybevetve nálam ez 9/10-et ér! Knizia pályájának csúcsán (legalábbis jelenleg úgy tűnik az ezredforduló környékén születtek a legjobb játékai) megkerülhetetlen remekművet alkotott. A Ra az a társasjáték, amelyen tökéletesen érezhetőek a mester kézjegyei. Lehet, hogy többeket eltántorít, hogy egy jó hajrával még egy vesztesnek látszó szituáció is megfordítható, de én úgy gondolom, hogy a viszonylag rövidebb játékidő (60 perc) mellett ez azért belefér. Mindenkinek ki kell próbálnia ezt a társast, még annak is, aki nem feltétlenül rajongója az aukciós játékoknak! Családban igazi stratégia játéknak tekinthetjük, gamerek társaságában pedig pont az az előnye, hogy talán kissé könnyedebb (bár azért koránt sem nevezném "átvezető játéknak").

Jó játékot hozzá!

saabee

Képek forrása:
1. kép: http://boardgamegeek.com/image/1603278/ra
2. kép: http://boardgamegeek.com/image/176711/ra
3. kép: http://boardgamegeek.com/image/999475/ra
4. kép: http://boardgamegeek.com/image/746171/ra
5. kép: http://boardgamegeek.com/image/148719/ra

Szólj hozzá

árverés régészet pénz történelmi egzotikus lapkalerakós családi játék