2010. ápr 28.

Guillotine, avagy légy a hóhérok hóhéra!

írta: -csibu-
Guillotine, avagy légy a hóhérok hóhéra!

A mai napon ismét működésbe lép húzópaklink. Egy olyan játékot szeretnék bemutatni, ahol mindannyian egy (főleg) a középkorban művelt szép mesterséget próbálhatunk ki – mindannyian egy-egy hóhér csuklyáját ölthetjük magunkra. Bár ez utóbbi nem a játék eredeti tartozéka, egy guillotine-t mégis rejt a nem túlméretezett doboz.

A játék visszaröpít minket a francia forradalom (XVIII. század vége) idejére, ahol igen fontos szerepe volt a hóhéroknak, akik végre nem csak boszorkányokon élezhették eme nemes szerszámot, hanem igazi híres politikusokon, nemesek, közembereken, arisztokratákon is! Ártatlanokon ugyanúgy, mint igazi fekete bárányokon. Nem az a kérdés, hogy ki fog elhalálozni, az egyértelmű: mindenki. A kérdés az: mikor fog elhalálozni és ki okozza az áldozatok vesztét?

Eme kártyajáték egyik pakliját tehát ezen személyek alkotják. A játékban 3 forduló van (ügyesen ezt 1-1 napnak nevezte el a szerző), mindegyikben 12 karakter sorakozik fel a guillotine előtt. A játékosok, azaz mi, hóhérok vagyunk, akik (normál esetben) minden körben lefejezzük a sorban legelöl álló karaktert és lapját magunk elé tesszük az úgynevezett trófeapaklink tetejére. Minden karakternek van egy mínusz 1-től plusz 5-ig terjedő értéke (utóbbiak közül például XIV. Lajos és Marie Antoinette is előkerülhet), így a 3 forduló, azaza 3 nap elteltét követően ezeket összeadjuk és máris megtudjuk kinek van a legtöbb pontja, ő lett a Hóhérok hóhéra!

Azonban ezt korántsem ilyen könnyű elérni. Ugyanis van egy másik pakli is, az úgynevezett akciókártyák paklija. Minden játékos birtokol néhány ilyen kártyát, mindig újakat húzva, és minden lefejezés előtt kijátszhat egy ilyet. Márpedig ezek úgy megkavarják az adott sorrendet, a játékosok trófeapakliját és a teljes képet, hogy azt sem tudjuk hol áll a fejünk. De ahelyett, hogy a pontokon agyalnánk, hogy stratégiákat eszelnénk ki (már most jelzem, ez teljesen felesleges), inkább a saját körünkben mi még tovább fokozhatjuk a káoszt, persze ügyelve arra, hogy magunknak jót, a többieknek pedig rosszat tegyünk. Így hát egyáltalán nem mentes a játék az egymással való kitolástól, de ettől lesz ez a komikus játék valóban szórakozás és nevetéssel teli – már, hogyha nem sértődős játékosokkal ülünk le játszani.

A játék kinézete jó, az összeállítható guillotine is feldobja a hangulatot. A doboz megfelelő méretű és a kártya is jó minőségű. A játékot minél többen érdemes játszani, 3 főtől már izgalmas (ketten is lehet, játszani, de nem adja vissza az igazi élményt) lecsapkodni a híres-neves emberek fejeit. A szabályok nagyon egyszerűek, azonban az akciókártyákon rengeteg a szöveg, ezek végigolvasása, majd közülük való választás nem csak nagyon időigényes, hanem nehéz is. Ez a legnagyobb hátránya a játéknak. (Nem tudom, van-e magyar kiadás, én németül szereztem be, neten megtaláltam a magyar szövegeit a kártyáknak és apró betűkkel kinyomtattam, majd átlátszó öntapadós tapétával felragasztottam. Aprólékos munka volt, ráadásul a pakli is nagyobb lett így, de megérte.) Egy-egy játék lejátszása nagyjából 30 perc új játékosokkal is,

Nálunk ritkán kerül elő (csak ha biztosak vagyunk benne, hogy szórakozni akarunk, nem sértődünk meg egy-egy történés után), mert jobb szeretjük az összetettebb, kevésbé szerencse dús játékokat, de kikapcsolódásnak kiváló. A kecskeméti társasjáték klubról megjelent egy cikk 2008-ban (ha látni akarod kattints ide és válaszd a Letöltések menüpontot, ott megtalálod a cikket), ahol a Guillotine-t 18+ jelzéssel látták el. Bár a téma alapján valóban elég durvának tűnik a játék, mégsem az, a 10 éves öcsém kedvenc játéka ez, mindig végigneveti a játszmákat!

Röviden, tömören:

Bonyolultság – 3 A játékszabály nagyon egyszerű, 3 mondattal összefoglalható és megérthető, de az akciókártyák értelmezése körülményes.

Szerencse – 3 Van szerencse a játékban, de nem lényeges elem.

Stratégia – 1 Teljesen felesleges bármi stratégia, mire ránk kerül a sor már teljesen megváltoik a játék képe!

Taktika – 6 Attól is függ, nyerünk-e, milyen akciókártyát játszunk ki saját körünkben, így ez fontos szerepet kap.

Kommunikáció – 3 Nincs szükség kommunikációra, de a kártyákon levő szöveget mindig érdemes felolvasni és a sok nevetés és mosoly is gyakori eleme a játéknak.

Design – 6 Az akciókártyák nehezen átláthatóak, de az összerakható guillotine, a doboz megfelelő mérete, a kártyák minősége ellensúlyozza ezt.

Végső pontszám – 7

Csibu

Szólj hozzá

humor szerepjáték történelmi kártyajáték