2010. jún 02.

Egy nagyon, de nagyon rendhagyó Dixit parti

írta: Plenni
Egy nagyon, de nagyon rendhagyó Dixit parti

Szűk baráti körömmel, minden hónapban egy péntek este összejövünk játszani. Május hónapját a múlt héten ültük. A kedvenceim ezek a játékalkalmak, mert nem csak játékra, hanem beszélgetésekre és közös vacsorázásra is jut idő. Hazaérni meg ráérünk a szombat első óráiban! Nekem csak egy szobát kell utaznom, a többieknek némileg többet:)
A pénteki első társas az Um Reifenbreite volt, amit egy Basket Boss követett, majd egy új játékot, a Fire & Axe-ot próbáltuk ki. Éjfél után kezdtük a Modern Artot, majd egy rendhagyó Dixittel zártunk.

A Dixit ez esetben igencsak rendhagyó volt, nemcsak a neve miatt, amely egy rendhagyó latin igére vezethető vissza: dico, dicere, dixi, dictum (ó, azok a varázslatos gimnáziumi latinórák - íme a bizonyíték, nem hiába ültünk és szenvedtünk órákon át!) A dico ige perfect indicatíve, activ ragozási alakja, E/3. személyben. Tehát a jelentése annyit tesz: szónokolt, elmondott, előadott, illetve: megénekelt. Nekem ez utóbbi tetszik a legjobban. A miértet hamarosan leírom. Akit pedig a latin szépségei érdekelnek inkább, az kattintson az egyik kedvenc blogomra...

Rendhagyó volt a parti, mert úgy játszottuk, hogy nem volt nálunk a játék. Viszont a kéznél lévő és ötletet adó, házi készítésű Modern Art, absztrakt és figurális képeivel szinte felajánlotta magát a játékra.
Miből is áll a Dixit? A játék egy zseniális ötletből, 84 kártyából és még néhány teljesen felesleges tartozékból (szavazózseton, fanyúlak, pontozótábla - adott esetben praktikusabb és hangulatosabb a szavazáshoz 5 dobókockát használni és papírt, ceruzát) áll.

A kártyákon érdekes, néhol bizarr képeket láthatunk. Ezekből képpel lefelé kiosztunk minden játékosnak hatot. A játékosok a fordulók során felváltva töltik be a mesélő szerepét. Kiválasztanak kártyáikból egyet és megpróbálnak rá valami frappáns szót, mondatot, versrészletet, idézetet vagy bármit kitalálni. Mondhatjuk úgy is, hogy meg kell énekelni a kártyán látottakat, majd képpel lefelé fordítva bedobni az asztal közepére. A többiek a kézben lévő kártyáik közül megpróbálnak olyat választani, amelyik legjobban illik a mesélő által mondottakra, majd szintén képpel lefelé az asztal közepére teszik. Az összegyűlt kártyákat megkavarjuk, majd egy sorban kiterítjük. A mesélő kivételével a játékosok megtippelik, melyik lehetett a mesélő kártyája. Ha mindenki eltalálta, akkor túl könnyű volt a feladvány, így a mesélő büntetőpontokat kap. Ha senki sem találta el, akkor rossz jellemzést adott, tehát szintén büntetőpont jár neki. A mesélő célja tehát, hogy a "kép leírása" ne legyen túl egyértelmű, de ne is legyen a földtől elrugaszkodott. A többiek akkor kapnak pontot, ha az ő képükre tippelt valaki vagy, ha ők eltalálták a mesélő képét.

Nos, a játék mindösszesen ennyi. Mégis remekül működik. Tele van abszurditással, lehetetlen helyzetekkel, próbálkozásokkal. A játék nagy érdeme, hogy nem csak a mesélőt, hanem a többi játékost is kreativitásra készteti. Pörgős, sok nevetéssel járó játék. Az ember - csakúgy, mint tánc esetén - ösztönösen nevet és mosolyog játék közben. Remek szórakozás és kikapcsolódás!

Érdekes, hogy a házi készítésű Modern Art játékom képeivel mennyire jól működött a játék. Bizonyára az elfogultság is mondatja, de egy árnyalatnyival jobb is volt, mint az eredeti. A játékot szintén ismerő Zoli barátom is így látta. Talán a némileg vagy teljesen absztrakt, illetve impresszionista képek jobb lehetőséget adtak a mesélőknek és tippelőknek is.

A rendhagyó partink végül fél 3 körül fejeződött be. Mégis mindannyiunkat felvillanyzott. Remek este volt, remek zárással.

Lehet, megveszem a Dixitet, bár nagy a csábítás, hogy magam készítsem el, hiszen már az is egy remek játék, hogy megfelelő képeket találjak újságokból összeollózva. És nem utolsó sorban, ha már van 6-7.000(!) forintom társasjátékokra, jó pár dolog megelőzné ezt...

(Képek forrása: BGG - 2. kép: lacxox; 1. és 3. kép: Dottor_Destino)

Szólj hozzá

kártyajáték