2015. feb 14.

Mit vegyek fel a buliba?

írta: -csibu-
Mit vegyek fel a buliba?

rokoko.pngE kérdés nem egy gondterhelt szájból elhangzott már. Persze nem csak az elmúlt évtizedekben, hanem az elmúlt évszázadokban is ugyanolyan elsődleges kérdése volt ez a bálok, estélyek, találkozók, ünnepek, fesztiválok előkészületeinek: mit vegyek fel a buliba? Ilyenkor jól jönne egy stylist, nem? Nos, a Rokokó társasjátékban mi bújhatunk bele a ruhakészítők bőrébe és a XVIII. század francia nemességének készíthetünk szebbnél szebb férfi és női báli ruhákat. Ha szeretnéd rávenni a csajokat, a feleséged vagy a barátnőd egy jó kis szórakozásra, akkor ők biztosan élvezni fogják - ez pedig nem elhanyagolható tényező!

 

Az alább olvasható játékbemutatót a SAS és KOS támogatta, mely nem csak bolt, hanem klub is, így ha valaki szívesen kipróbálná a játékot helyben, vagy kikölcsönözné pár napra, náluk bátran megteheti!

A 2013-ban, az esseni játékkiállításon bemutatott Rokokó igazi profik keze közül került ki. A Malz fivérek mellett az a Matthias Cramer felelős a mechanizmusért,  aki a Helvetia és a Glen More mellett a Lancasterrel tör a top100 társasjáték közé. Ha pedig hozzátesszük, hogy a grafikát az a Michael Menzel rázta ki kisujjából, aki a társasjátékgrafikák Kniziája, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a Rokokó méltó módon fogja követni az eurogame típusú játékok egyre bővülő sorát.
(Két Michael Menzel interjúfordításunk itt olvasható: 1. rész; 2. rész.)

camdin.jpg

A Rokokó nagydobozos társasjáték teli van mindenféle jóval, tényleg semmiféle hiányérzetünk nem lehet. A hatalmas, kétoldalú (2-3 és 4-5 fős játékosszámra is gondolva), gyönyörű játéktáblára pakolhatjuk majd fel sorban a már felöltöztetett nemeseinket a különböző báltermekbe, de akár zenészeket is verbuválhatunk a készülő estélyhez. A kis jelölőkkel dúsított nyersanyagpiac mellett a táblához letett mesterember-kártyák gondoskodnak arról, hogy folyamatosan fejleszthessük varró-céhünket és jobbnál jobb ruházatok kerüljenek ki kezeink alól: ez ugyanis több bevételt és több dicsőséget fog jelenteni. A dicsőség pedig egyenes út a báli vendégek és a játék végén az ellenfeleink lenyűgözésére; így az első hely megszerzésére. Sok-sok további jelölőt, mini-játékostáblát és egy pakli kártyát is el kell rendeznünk a játék elkezdéséhez, mely majd meglátjuk: a családi játékokhoz képest jóval komplexebb lesz, a szabályok mégis egyszerűnek és átláthatónak fognak hatni, így nem igényel majd túl sok időt a játék megtanulása.

henk_rolleman.jpgA tipikus eurogémektől egyébként én már kezdek félni és minden német játék kapcsán úgy érzem, ismét itt egy gondolat, melyben a valutaváltók és a gazdasági elemzők sorába lépve kell majd alaposan végiggondolni minden cselekedetem, hogy aztán nyersanyagokat adjak be valamiért, amivel szerzek valamit, amit ha átváltok egyéb tartozékokra, azokból a játék során és végén különböző mennyiségű győzelmi pontot kovácsolhatok. Ez pedig egyrészt fárasztó, másrészt már unalmas, hiszen Dunát, sőt, Balatont lehetne rekeszteni az ilyen jellegű játékokkal. Nos, a Rokokó is ilyen. Mélysége miatt alaposan végiggondoljuk majd minden lépésünket, és próbálunk szerezni olyan dolgokat, amikkel majd dicsőségre tehetünk szert. Ennek a módja mégis más az eddig megszokottaktól. Mi hozza el a változást? Egy mini deckbuilding-móka. Ez annyit jelent, hogy a játékot 5 lappal kezdjük, és nem workerplacement (munkáslehelyezés) vagy akciópont rendszert kapunk, hanem minden cselekedetünk a kártyákhoz lesz kötve (hasonlóan a 2014-es év egyik személyes kedvencéhez, a Lewis & Clarkhoz).

Az egyébként kb. fejenkénti 20-30 perccel tervezhető (így akár 1 óra, de akár 2,5 óra is szükségeltetik 1 partihoz, létszámtól függően) játék összesen 7 körből áll, mindegyik kezdetén felvesszük a paklinkat és választunk belőlük 3-3 kártyát (a pakliépítős mechanizmushoz képest tehát itt nincs szerencse), majd egymás után kijátsszuk a kártyákat. Az ezeken lévő mesterek és inasok különböző (összesen 7) akciólehetőségekhez engednek hozzájutni, majd egy-egy bónusz-akcióval is kedveskedhetnek nekünk. Az egyik ilyen fő-akció, hogy újabb kártyát vásárolunk, amit már abban a körben használhatunk, így több akciót hajthatunk végre a többieknél.

punkin312-5.jpg

A Rokokóban mégsem feltétlenül az győz, aki a legtöbb akciót hajtja végre. Sokkal fontosabb szerepet tölt be annak megtervezése, hogy kártyáinkat milyen sorrendben játsszuk ki. Ennek egyik fő oka az, hogy a többi játékos beelőzhet minket a piacon, a megvarrható ruhák rengetegében, vagy a báltermekben, ezért törekednünk kell arra, hogy ami létfontosságú, ahhoz hamar hozzájussunk. A másik fő oka viszont az, hogy a 3 kézben lévő lapunk "kombózhat" is egymással, optimális esetben; ha pedig a gyorsaság miatt megtörjük ezt a kombót, értékes bónuszokról maradhatunk le... Úgyhogy a játék valóban analízis-paralízis veszélyes, de legalább kellően egyszerű és egyáltalán nem túlbonyolított (nem úgy, mint az egy éve beszerzett, majd csalódást keltő Vinhos, amiben már túlcsordult a felesleges komplexitás).

A ruhák megvarrása nélkülözi a száraz tényeket, férfitársaimnak is üzenem: nem zavaró a játék háttértörténete, az viszont varázslatos, ahogyan sorban telnek meg a játéktábla termei a bálozókkal, és mindenki azon ügyködik, hogy minél nagyszerűbb ruhákkal kápráztassa el a vendégeket. 2-5 fő is bátran játszhatja, élvezetes minden játékosszámmal (na jó, öten talán túl sok a holtidő, ha a játékosok sokat gondolkoznak), a játék nem igényel semmilyen nyelvtudást, mindent ikon jelöl, a dobozban pedig megtalálható a magyar játékszabály is, mely jól szerkesztett, érthető, úgyhogy akár a kezdő játékosok is megpróbálkozhatnak vele!

dragoncat.jpg

Értékelésem, számokban:

punkin312-3.jpgBonyolultság – 3. Az ikonrendszer érthető, a szabályok egyszerűek, hamar megtanulható játék. Az igazi "bonyolultság" játék közben érkezik, de ezt inkább a játék mélységének nevezném.
Szerencse – 2. Minimális a szerencsefaktor, gyakorlatilag csak ott jelentkezik, hogy a körök kezdetén milyen megvarrható ruhaköltemények és nyersanyagok kerülnek a táblára, de ezekből van bőven, úgyhogy ez nem lesz igazán zavaró tényező, de a játék újrajátszhatóságát mégis növeli.
Stratégia – 8. A kártyák megvásárlása, valamint a felhúzott kártyák kiválasztása, de a piaci tevékenység és a ruha megvarrását követő elhelyezés is komoly előrelátást, hosszútávú tervezést igényel - ami őszintén megmondva, nekem rendkívül tetszett!
Taktika – 2. Persze jól kell reagálnunk ellenfeleink lépéseire, de hiába vagyunk jó taktikusok, ha hosszútávon nem terveztünk jól, elbukunk.
Kommunikáció – 2. Nem igényel kommunikációt a játék, de a kártyák megbeszélése és az egymásnak való keresztbetevések miatt úgysem lesz senki csendben az asztalnál, hiszen mindenki az esti bálra készül!
Design – 9. Gyönyörű grafika, szép és elegendő tartozék jellemzi a játékot. Nem hiányzik belőle semmi, hozza a szokásos és elvárt, magas színvonalat.


Végső pontszám
 – 7.5. A Rokokó egy tipikus eurogame, annak minden tipikus vonásával, megbolondítva viszont egy zseniális mini-pakliépítős mechanizmussal és egyszerű, de nagyszerű szabályokkal. A több játékos esetén fellépő hosszabb játékidő és holtidő ellene szól, de egy csajos társaságban, vagy gamer közösségben óriási sikere lehet!

Jó játékot kívánok: csibu

sas_es_kos_a_tarsasjatekos_animalt_banner_opt.gifA Rokokó bemutatását a SAS és KOS támogatta!
Köszönjük!

A képek forrása: www.boardgamegeek.com;
punkin312-2, Dragoncat, henk.rolleman, camdin

Szólj hozzá

történelmi komplex táblásjáték eurogame