Mindenekelőtt felejtsük most el az - összes agresszív, imperialista társasjátékot - Agricolát, a Catant, a Cubát és minden mást, ami sokunk számára "a társasjátékozást" jelenti. Érdekes kis apróság akadt a kezembe a minap. Ennek a kis kiadványnak a segítségével röpke időutazásra hívnám a nagyérdemű olvasót. Nem megyünk messzire, csak 61 évet ugrunk vissza az időben: egy évvel vagyunk a Cluedo megjelenése után: 1949-et írunk.

Játsszunk együtt!
Társasjátékok

Kiadja a Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnöksége
Felelős kiadó: Ilku Pál ezds.
Budapesti Szikra Nyomda NV, V., Honvéd-u. 10. - 48889
Felelős vezető: Radnóti Károly

A politikailag korrekt, ideológiai-képzettséget átadni kívánó kiadvány társasjáték szabályokat tartalmaz, amolyan kommunista módra (érdemes egy pillantást a felelős kiadó, Ilku Pál életútjára is vetni.) Jó pár játék ismerősen csenghet füleinknek, de az igazi pikantériáját kötetünknek mégis az adja, hogy a játékok jó része fűszerezve van némi politikai adalékkal. Lépten-nyomon bujkáló nyilasokkal, géppisztolyokkal, "vetőállás foglalásokkal" találkozhatunk. De most már csapjunk is a közepébe! A képek és az idézett szövegrészletek úgyis magukért beszélnek.

Nem hiába! Kemény dolog a katonaság. Nos, kinek van kedve egy partihoz, mondjuk egy jó néphadseregjelvénnyel ellátott, fémcsatos bőrszíjjal?

No comment! A példaként felhozott "némafilm" sem rossz, de a legjobb rész: "aki a legértelmesebben magyarázza meg"...
Vélhetően apró nyomdahiba az első bekezdés második mondatának a végén a kérdőjel.

Gyakorlatilag egy műveltségi vetélkedő a könyvecske 14-es számú társasjátéka, ami a  - nekem kicsit furcsa - "Képzettársítás" nevet viseli. A játék lényege, hogy "írjunk fel egy sor külföldi városnevet annyi példányban, ahány résztvevő van. Osszuk ki a cédulákat a játékosok között azzal, hogy írják oda minden város mellé azt az országot, amelyhez tartozik...". Majd ugyanígy irodalmi címekkel és évszámokkal. "Aki meghatározott idő alatt a legtöbb helyes választ adja, az a győztes".
A városnevek és a könyvcímek magukért beszélnek. Érdekes, hogy Sztálin neve Sztálingrádot leszámítva sehol sem szerepel a kötetben. Igaz, még csak 1949-ben járunk, a kultusz hazai megindulásának elején. Nota bene 1949 Rajk László perének és kivégzésének is az éve.
Szintén érdekes, hogy a később a köztudatból szisztematikusan kiírtásra kerülő "Szent (Szt.)" szó még szerepel István király neve előtt. Persze az ezt követő 6 évszám már ideológiailag "rendben" van. Meglepő az is, hogy 1945 kapcsán a földreformot írják példának. Bár tény, hogy a többi párt mellett az MKP is ezt tartotta az egyik legfontosabb programpontjának, de hát azért mégis!
A 15-16-os játékok is "ütősek". "Nevet nem kell aláírniok" - gondolom úgy is ki tudják deríteni, kinek az írása... A totalitárius rendszerek fő éltető eleme gyönyörűen megjelenik a játékszabályban: "Minden magánügy váljék közüggyé a társas együttes játékában.".

Idéznék még az előszóból pár részletet:
"lévők, vagy egy részük nem tud követni. Tudnia kell, hogy minden együttlét célja az, hogy az egyes embereket a közösség ügyébe bekapcsolja..."
...
"A zálogkiváltásba sok mulatságos, érdekes és sok hasznos ötletet is bele lehet vinni. Pl.:
Mondjon rímet saját nevére.
Tartson dorgáló beszédet önmaga felett.
Őszintén mondja el három jelenlévőről szóló véleményét.
Jelöljön meg öt nagy élő politikust.
Nevezze meg azokat a politikai pártokat, amelyek a Függetlenségi Népfrontba tartoznak.
Foglalja össze röviden, mi a demokrácia?
Tartson rövid március 15-i, május 1-i, vagy egyéb ünnepi beszédet.
Mikor szabadította fel a dicsőséges Szovjet Hadsereg Magyarországot?
Adjon ki rajának egy támadási parancsot."