Van már talán két éve is, hogy a Szunyi-féle közös rendeléssel behozattam egy Elefánt a porcelánboltban c. játékot. Jópofának tűnt és olcsó volt. Néha ennyi indok alapján kényszert érzek egy játék beszerzésére. Bizony-bizony, ez is egy tanulási folyamat: attól, hogy valami jópofa és olcsó nem feltétlen kell birtokolni... A szokott processz szerint kibontottam az időközben átvett játékot, élveztem az újdoboz és újkártya illatot, majd mindent precízen visszapakolva a szekrény mélyére tettem a játékot.
Időközben készítettem hozzá egy szabályfordítást is. Némi nárcisztikus hajlamtól vezérelve a fordításban a magam, feleségem és (azóta már) nagyobbik lányom nevét adtam a játékszabályban szereplő példanevekhez. Időnként ...