Pénteken tartottuk szokott baráti játékestünket. Elsőként a Diamonds Clubot próbáltuk ki, ami hozta az elvárásokat: hangulatos és kellemes játéknak bizonyult, bár a családi kategóriához kissé hosszú volt. Ezt követően az újonnan beszerzett Hotel Samoámat avattuk fel (erről már írtam), végül a Mississippi Queen hexás lapkáival töltöttük meg a nagy-asztalt. Ha már itt a blogon a Spiel des Jahres ennyire előtérbe került, nézzük meg közelebbről az ismeretlen szerző, Werner Hodel 1997-es SdJ-t nyert játékát.

Hova tűntek a versenyjátékok?
Érdekes megfigyelni, hogy a Spiel des Jahres történetének első 20 évét meghatározzák a versenyjátékok (nincs jó magyar név erre: race game / Rennspiel - esetleg hívhatjuk versenyzős játéknak), ahol a játékosok egy kialakított  vagy kialakításra kerülő pályán küzdenek a győzelemért. Ilyen játék, az első Év játéka nyertes Hase und Igel, a kevésbé ismert Dampfross, de tulajdonképpen a Hoity Toity is besorolható ebbe a kategóriába. 1992-ben a bicikliversenyek világát modellező Um Reifenbreite és a sorban utolsóként 1997-ben: a Mississippi Quenn nyerte el versenyjátékként a piros pecsétet. Azóta nagy a csend. Mindez egyben jól mutatja a tendenciákat. Vagy esetleg a téma kimerülését? A 90-es évek végére leáldozott az egyik leghagyományosabb társasjáték mechanikának, a versenyjátékoknak. Bár próbálkozások és jó játékok kerültek piacra azóta is, de átütőek valóban nem. A versenyjátékok sorsa csakúgy, mint a "kockásoké" megpecsételődött; és nem azzal a bizonyos piros pecséttel (bár az idei év egyik esélyese a Roll Through the Ages még versenyben van...).

... és a mottók?
"Der Mensch denkt, der Fluss lenkt." - a játék mottója, melyet a dobozon is elhelyeztek, találóan foglalja össze a játék lényegét: "Az ember gondolkodik, a folyó kormányoz" vagy a pontos hangulatot jobban visszaadja az "Ember tervez, folyó végez" közmondás társasjátékosítása. (Érdekes, hogy mennyire eltűntek ezek a mottók a játékokról, pedig régen, pláne a családi játékoknál teljesen általánosak voltak... - én kedveltem ezeket az általában szójátékokat tartalmazó mottókat)

Nézzük a játékot
A játékosok saját gőzhajóikat irányítják a kanyargó és zátonyszigetekkel teli Mississippin. A jellegzetes két lapátkerekes, amerikai gőzösök a mihamarabbi célba érkezésért küzdenek egymással. A hajók két oldalán található lapátkerekek helyén valójában egy hatszögletű számokkal felmatricázott kerék található. A jobboldali: piros mutatja a hajó aktuális sebességét, a baloldali: fekete pedig a rendelkezésre álló szénkészlet szintjelzője. Mindkét kerék 1-6-ig tartalmaz számokat. A hajók értelemszerűen a kék hexákon úszhatnak, a szigetekre nem futhatnak fel. A hajók pont annyi hexát lépnek előre, ahányas sebességet mutat a lapátkerekük. Fordulónként egy sebességet lehet csökkenteni vagy növelni. A hajók mozgásánál fontos szabály, hogy szintén csak egy kanyarodást lehet tenni a hexákon. Tehát 60˙fokot lehet fordulni körönként.
A szénkészlet erejéig, tehát 6 alkalommal, lehet rendhagyó módon 1 szénért extra lépésként sebességet vagy irányt változtatni. Ez azt jelenti, hogy 1 szénért nem csak 60 fokot, hanem 120-at lehet fordulni. Vagy például két szén elégetésével a sebességet 1-ről nem csak kettőre, hanem 4-re lehet növelni.

Mivel a térkép alaposan tele van szórva zátonyszigetekkel, így a sebesség optimális megválasztása nem könnyű. A folyamatos kanyargás vagy lassú tempót vagy sok szenet igényel vagy leginkább ezek ügyes ötvözetét. A játékossorrend minden esetben az aktuális helyezéstől függ. Minden fordulóban meg kell állapítani az aktuális sorrendet és ez alapján lépni. Az élen álló óriási hátránya, hogy amint új folyómezőre lép neki kell a következő folyómezőt az eddigiekhez illesztenie. Egy speciális dobókockával sorsolva derül ki, hogy balra, előre vagy jobbra folyik tovább a - valóságban is gyakran áradó és medrét változtató - Mississippi. Értelemszerűen, ha az élen álló játékos a folyó bal partja felé helyezkedett és a dobás által a folyó jobbra folyik tovább, jó pár hexa extra utat kell megtennie, míg a többiek időben tudnak igazodni a folyó új irányához...
A játékban engedélyezett a "lökdösődés", ami azt jelenti, hogy, ha kellő sebességgel rendelkezik a gőzösünk, eltolhatjuk más gőzösét az útból. Ez persze erre a körre szóló sebességünket csökkenti, de riválisainknak adott esetben komoly nehézségeket jelent, hiszen mi választhatjuk ki, melyik szomszédos hexára sodródnak.

A haladó játék esetében kis nehezítés, hogy két utast is fel kell vennünk a szigetekről. Ehhez meg kell állnunk az adott mólónál (1-es sebesség!), ahol az utasok várakoznak (max 2) és egy napernyős hölgy felkerülhet a gőzösünkre. Ha a folyó első szakaszán sok asszonyságot hagyunk a szigeteken, még az is megtörténhet, hogy a végén nem jut valakinek utas. Ekkor kezdődik csak igazán lökdösődés és tülekedés; a szénpontok égetése...

A célba szintén 1-es sebességre lassítva kell érkezni. Remélhetőleg mindenkinek marad elég hidegvére vagy elegendő szene a kellő lassításhoz...

A Mississippi Queen, egy igazán eredeti (talán a Formula Dé juthat eszünkbe a játékról), mind mechanikájában, mind dizájnjában szépen megalkotott játék. 3-5 főre van hitelesítve, de minél többen játszunk (figyelembe véve a lökdösődéseket és helyezkedéseket), annál izgalmasabb és hangulatosabb. Bár családi játék hírében áll, party-játéknak is besorolható lenne, könnyed hangulata miatt.  Könnyű számolgatások, sok taktikai lehetőség, az utasok felvételével pedig egy kevés stratégia is benne van a játékban. Mindez tényleg könnyed formában. A játék sikerét mutatja, hogy a megjelenést követő évben, Black Rose néven kiadták a kiegészítőt, amivel már szenet is vehetünk fel hajónkra, megjelenik egy fekete gőzös is és akár 6-an is beszállhatunk egy partiba (de akár ketten is lehet játszani). Elég jókat lehet olvasni róla. Ha valakinek van eladó példánya szóljon!;-)

Az pedig aljas rágalom, hogy a doboz mérete kétszer akkora, mint amennyi elegendő lenne!
Legalább háromszor akkora...
(képek forrása: BGG - KSensei, changeling, mvivera, samoan_jo, mdu2boy)